Átalányadó - iparűzési adó
Sziasztok!
Nagy igény lett az átalányadózásra, miután nagyon sokan kiestek a Katából. Részekre szedve megmutatok mindent, amivel tisztában kell lenned, ha átalányadózásra adod a fejed. Ebben a cikkben az iparűzési adóról libbentjük le a fátylat.
Mi az az iparűzési adó?
Az önkormányzatoknak joguk van helyi adók kivetésére, hogy gazdálkodásukat biztosítani tudják. Milyen adókról beszélek itt:
- építményadó
- telekadó
- kommunális adó
- idegenforgalmi adó
- helyi iparűzési adó
A fentiekből az iparűzési adót fogom bemutatni, mivel ezt szinte biztosan fizetned kell átalányadózó egyéni vállalkozóként.
Ez egy olyan adó, amit az önkormányzat területén működő vállalkozóknak, vállalkozásoknak be kell fizetni az adott önkormányzat kasszájába.
Lehet, hogy az is érdekel, hogy mire használják fel az önkormányzatok a befizetett pénzedet. Kizárólag ezekre a tevékenységekre használhatják:
- helyi közösségi közlekedési feladatok ellátása
- szociális ellátások finanszírozása
Kinek kell iparűzési adót fizetnie?
Minden vállalkozónak és vállalkozásnak iparűzési adót kell fizetnie annak az önkormányzatnak, akinek a területén gazdasági tevékenységet végez. Ez azt is jelenti, ha egy vállalkozó több önkormányzat területén tevékenykedik, akkor az iparűzési adót el kell osztani az önkormányzatok között és mindegyiknek fizetnie kell.
Összegezve, ahol a vállalkozásod székhelye és (ha van) telephelye van, ott biztosan kell iparűzési adót fizetned.
Hogyan kell megállapítani az adót?
Az iparűzési adót több féle módszerrel meg lehet állapítani:
- fő szabály szerint nettó árbevétel alapján
- egyszerűsített iparűzési adó
Fő szabály szerint megállapított iparűzési adó:
Alapja a nettó árbevételed, ami szorosan a vállalkozói tevékenységedhez kapcsolódik. Jelen esetben nem tartozok bele például a kapott támogatások összege, a bankszámlán jóváírt kamatbevétel, az értékesített tárgyi eszközök ellenértéke.
A Katások figyeljenek oda, mert nekik minden bevételük beletartozik az iparűzési adó alapjába!
A nettó árbevételből le kell vonni a következőket:
- anyagköltség
- alvállalkozói teljesítések
- közvetített szolgáltatások
- eladott áruk beszerzési értéke
- kutatási, fejlesztési költségek
A fenti költségeket itt nem magyarázom el részletesen, mert átalányadózóként nagyon valószínű, hogy nem ezzel a módszerrel fogod megállapítani az iparűzési adódat.
Tehát levonod a nettó árbevételedből a költségeket és kijön az iparűzési adó alapja. Ennek az összegnek a 2%-a az iparűzési adó, amit minden évben (ez esetben 2 részletben március és szeptember 15-ig) meg kell fizetni az önkormányzatnak. Vannak olyan önkormányzatok, ahol kicsit kisebb az adó mértéke, itt tudod megnézni azt a települést, ami téged érdekel: településenkénti önkormányzati adók.
Egyszerűsített iparűzési adó:
Ezt a módszer a kisvállalkozók alkalmazhatják. A kérdés, hogy ki számít kisvállalkozónak.
Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot. Ha a vállalkozó nem tevékenykedik egész évben, akkor az összeget napra arányosítani kell. Azoknak a vállalkozóknak, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak az összeghatár 120 millió Ft.
Három összeghatárt jelöltek ki és a szerint lehet az iparűzési adót megállapítani, hogy melyik sávba esel bele:
- 12 millió Ft-ig az iparűzési adó alapja 2,5 millió Ft
- 12 és 18 millió Ft között az adó alap 6 millió Ft
- 18 és 25 millió Ft között az adó alapja 8,5 millió Ft
Ha rövidebb az időszakod, mint 1 év, akkor napra kell mindent arányosítani.
Kiválasztod melyik sávba tartozol és az adó alapjának veszed a 2%-át, ennyi lesz a fizetendő iparűzési adód. Néhány önkormányzat esetében kicsit kisebb az adó, mint 2%, ennek itt tudsz utána nézni: településenkénti önkormányzati adók.
Hogyan tudod választani az egyszerűsített adózási lehetőséget?
Ha kiszámolod és jobban járnál az egyszerűsített iparűzési adó választásával (valószínűleg jobban fogsz), akkor ezt választanod kell. Hogyan és hol tudod ezt megtenni?
Legkésőbb az előző évi iparűzési adó bevallásodban tudod ezt a lehetőséget választani május 31-ig.
Ha év közben indítod a vállalkozásodat, akkor azonnal tudod ezt a lehetőséget alkalmazni.
Ha új telephelyet létesítesz, akkor a telephely bejelentésekor azonnal be kell jelentened, hogy ezt az adószámítási módot szeretnéd alkalmazni.
Ha olyan jól sikerül az éved, hogy az árbevételed meghaladja a 25 millió Ft-ot (kiskereskedőknél a 120 millió Ft-ot), akkor normál módon kell megállapítanod az iparűzési adódat, de ez nem jár semmilyen büntetéssel.
Fontos még, ha ezt az egyszerűsített adózási módot választod, akkor nem kell minden évben újra és újra ezt megtenned. Amíg nem jelzed az önkormányzatnak, hogy most már normál módok kívánod megállapítani az adódat, addig marad az egyszerűsített adózási mód választásod.
Annyit még érdemes tudnod, ha az egyszerűsített iparűzési adózási módot választod, akkor ennek az adónak a tekintetében nem vehetsz igénybe semmilyen adókedvezményt, adócsökkentést vagy mentességet.
Mikor kell iparűzési adót fizetni?
Minden vállalkozónak iparűzési adóelőleget kell fizetnie. Az előlegfizetési időszak az adóévet követő év július 1-től a következő év június 30-ig tart. Ez neked nem igazán számít, a fontos az, hogy 2 időpontban kell fizetned: március 15-éig és szeptember 15-éig.
A fenti az alapeset. Az egyszerűsítet adózási mód választásával a fizetés is egyszerűsödik. Az évben egyszer kell majd fizetned, aminek a határideje május 31. Zárójelben hozzáteszem, hogy ez 2023-ban még nem ilyen egyszerű, de ha idén ezt a módszert választod, a további években már nem lesz vele gondod.
Van még egy jó hírem, ha egyszerűsített iparűzési adót választasz, nem kell iparűzési adóbevallást beadnod.
Ettől még mindenkit óva intek, hogy otthagyja a könyvelőjét és majd ő megcsinál mindent, mert adósáv átlépés esetén nagy gondba kerülhet.
Hová és mennyi iparűzési adót kell fizetni?
A helyi iparűzési adót az adott önkormányzat számlaszámára kell befizetni. Sajnos sok önkormányzat honlapján nem lehet ezt az adatot megtalálni – bár nem igazán értem, miért olyan nehéz kitenni a bankszámlaszámukat, amire a pénzeket be szeretnék szedni.
Javaslom, hogy ezen a honlapon keressétek a számlaszámokat, mert a Magyar Államkincstárnak biztosan helyes adatai vannak: településenkénti önkormányzati adók.
Először válasszátok ki a település nevét, aztán bejön egy nagyon béna táblázat, amiben megkeresitek a bal oszlopban a helyi iparűzési adót és a sorhoz tartozó utolsó cellában ott van a bankszámlaszám. Arra figyeljetek, nehogy az EUR-s számlaszámot válasszátok ki!
Hogy mennyi iparűzési adó kell pontosan fizetned az attól függ, hogy melyik adófizetési módot választottad. Ha a főszabály szerint adózol, akkor majd a könyvelőd kiszámolja.
Viszont ha az új, egyszerűsített megállapítási módot választod, akkor a fenti táblázatban megtalálod a fizetendő összeget.
Hol találsz erről törvényi leírást?
Ha el szeretnéd olvasni – vagy csak valamira kifejezetten kíváncsi vagy – a helyi iparűzési adó törvényi részeit, akkor azt itt tudod megtenni: 1990. C. törvény a helyi adókról. Magáról az iparűzési adóról a 35.§-tól találsz részletes leírást.
A legutolsó módosítást pedig itt találod meg: 2022. évi XLV. törvény IV. fejezete szól az iparűzési adó változásairól. Ez azért lehet fontos számodra, mert az iparűzési adóban 2023. január 1-től jelentős változások történtek. A cikkemben a jelenleg élő előírásokat találod.
A következőkben folytassuk az átalányadózó egyéni vállalkozók könyvvezetési kötelezettségeivel.
Oszd meg, ha tetszett!
Remélem, tudtam neked segíteni! Gyere velem tovább, ha jobban képbe szeretnél kerülni az átalányadóval kapcsolatban.
Amennyiben segítségre lenne szükséged vagy könyvelőt keresel, írj rám nyugodtan!